2013. május 22., szerda
egy kis csipke :)
2012. április 16., hétfő
Idrija csipke
2012. április 9., hétfő
És a másik sokác minta
2012. március 26., hétfő
Sokác csipke
2012. február 25., szombat
próbálkozás
2011. december 2., péntek
Készülgetnek az ajándékok
Csak az a baj,hogy az idő gyorsabban fogy mint ahogy készülnek... Ez az angyalka már saját tervezés :) nem nagyon látszik de egy gyertyát tart a kezében.
2011. november 22., kedd
Angyalka
Aki ismer az tudja,hogy nem vagyok híve az ilyen jellegű csipkéknek. Álltalában a használhatóságot veszem fő szempontként. Viszont ajándékba furán néz ki ha adok x méter csipkét :)) és ha már ajándékozas akkor ezerszer inkább eg figurális csipke, mint egy kis kerek vitrinterítő. Bár még lehet belefogok egy olyanba is a felhasználását kicsit átgondolva :) és talán ráteszem majd egy táskára. Na de ez a távoli jövő! Most a karácsonyra kell rákoncentrálnom!!
2011. november 15., kedd
Terényi hétvége
Ismét volt szerencsém eljutni terénybe, ahol a sóvári csipkékkel próbálkoztunk. Be kell látnom, hogy ez igazán haladó csipkének számít. Még anno mikor a tiszavárkonyi csipkehéten voltunk beletört a bicskám egy sarokfordulásba, és akkor Gizi néni segítségével a szolnoki csipkével vígasztaltam magam,amit persze nem bántam meg :) Aztán nem is kerültem a sóvári csipke közelébe,de éreztem,hogy ennek a meccsnek még nincsen vége. Még így, is hogy közel 10 éve csipkézek nehéz volt átküzdenem magam a fordulókon :) de ezúton is köszönöm Lídiának,hogy segített benne! Még van mit finomítani rajta,de a logikája már megvan :) majd lesz szebb is!
2011. szeptember 23., péntek
Alakul
Egy hétig nézegettem kerülgettem tervezgettem. És tegnap sikerült is nekikezdenem. Azért volt a nagy tanakodás,mert minden egységet külön kellett volna készíteni a minta szerint. Viszont én nem akartam,hogy annyi eldolgozás legyen benne.
2011. augusztus 31., szerda
Ez is készül
Ha ezzel kész vagyok akkor folytatom a nagy munkámat :)
2011. augusztus 22., hétfő
2011. március 28., hétfő
Hunnia csipke
És akkor a Hunnia csipkéről (forrás):
"A csipke jellegzetességei közé tartozik a szabad szálvezetés, az alaprajzon nem jelölik ki a tűpontokat, a letűzések a rajz vonalán kívül vannak, a motívumok szélén mindig egy vastagabb kontúrszál halad, és vékony szálból készül.
A Hunnia csipkét a XX. század elején Fáy Aladárné teremtette meg, aki magyaros motívumokkal gazdagította a sokféle külföldi formakincset. Az 1871 és 1944 között élt hölgy feljegyzései szerint már kislány korában szeretett volna olyan kézimunkát készíteni, amely magyaros motívumokból áll. Felnőttként határozta el, hogy készít magának egy tulipánokból szerkesztett, vert csipke mellényt. Ám a felületet nem akarta varrásokkal megszakítani. Így jött rá arra, hogy ha a vert csipke szálainak elosztását megoldja, és sikerül egy olyan párnát szerkesztenie, amely a mellény alakját formázza, akkor egyetlen darabból elkészítheti azt. Ezzel a módszerrel új lehetőségekhez jutott a vert csipke addig kötött és viszonylag egyhangú technikájához képest. 1910 körül készült el ez a ma is csodálatos finomságot megjelenítő, a kiállítás egyik legszebb darabjának számító mellényke. Fáyné a sárközi fejkötők motívumait, a somogyi pásztorfaragások díszítéseit és a matyó hímzések némelyikét találta leginkább alkalmasnak a csipkeverésre. Kísérletét egy széttárt szárnyú páva formáján keresztül folytatta. A tárlókban látható páva alakú terítői a variációk számos lehetőségét bizonyítják.Sok kísérletezés után született meg a különleges szálvetésű, magyaros mintájú, sűrű és szoros szövésű magyaros vert csipke. Miután éveken át tartott csipkekészítő tanfolyamokat, családtagjainak is továbbadta a tervezés és a készítés technikáját. Unokahúga, Edvi Illés Ilona festőművész szintén gyönyörű darabokat, mutatós csipkegallérokat, margarétás, kakasos, gránátalmás terítőket készített. Unokája, Fáy Ildikó már kislánykorában megtanulta, s ma Ónodi Szabó Sándorné néven műveli, tanítja a csipkeverést, gondozza a családi hagyatékot. Jó tanítványnak bizonyult Möller Istvánné is, aki 1936-ban Kőröstarcsán a falu asszonyai számára csipkeverőtelepet létesített. A műfaj ekkor kapta a Hunnia csipke nevet, és ekkor vált védetté. A kőröstarcsai csipkeműhely munkái között ruhadíszek, gallérok, ruhaujj, kötény, felvarrható virágmotívumok, áttört, finom, bonyolult rajzú, leheletkönnyű alkotások sorát szemlélhetik meg a látogatók. Ezt a vonulatot folytatta és egészítette ki új elképzelésekkel Ónodi Szabó Sándorné, aki nemcsak hűséges őrzője a hagyatéknak, hanem ha kell, hírvivője is. Tizenkét éves kora óta ismeri a Hunnia csipke készítésének technikáját. Nyugdíjaskorában könyvet is írt róla. Öt éve a népművészek Király Zsiga-díjával tüntették ki munkásságáért, 2002-ben Kiskunhalason életműdíjat kapott. Bekeretezett csipkéi önálló műalkotások. Különleges darabja a református világtalálkozó bárányos-zászlós emblémája, a lovon visszafelé nyilazó honfoglaló harcos. A magyaros formakincs gondolati tartalommal erősödve nála szinte új távlatok felé hívogatja a követőket." |
| |